2013 nem célokat követek**, nem fogadalmakat teszek, nem ígéreteket veszek magamra,
csupán kimondok egyetlen jó gondolatot a jókedvről, ahogy én épp érzem,
(egy felidézhető állapot-kijelentés formájában)
majd egyetlen cetlire leírva, asztalsarokra ragasztom, január minden reggelén zuhanyzás után frissen kimondom s a kijelentésemet azonnal tényként elfogadva ingként aznapra magamra veszem. Nem vágyként jövőidőben fogalmazva, hanem aktuális tényként tudomásul véve s hagyom hogy magam e gondolatba zárt jó emlék állapotába billenjek ismét... A világ pedig (legalább a környezetemben is) velem változik.
:)
Boldog Új Év Van
**a célok céltalan dolgok, valójában csak állapotelvárások, képzelt boldogság-kapcsolók egy, csupán képzelt helyzetre épített elvi modell szubjektíven tervezett folyamatai során, melyek útja 4 féle lehet, tekintve minket egy célra bambuló és valamelyest mozgó objektumnak:
1) közeledő, csigaként ívelő pályán közelítve, elérés nem teljes, hibatűréssel értelmezhető. út=élmény
2) idővel stabil körpályára állva voltaképp változva a mozgásban, célra figyelve, mégis ugyanott. út=kör
3) távolodó csigapálya, tipikusan az emberi kapzsiság útja. ( pld politika: közcél=terelőeszköz, út=idő + jatt )
4) a cél megszűnésével mindent egyenlően befogadva minden a részünk, így a cél is, csak állapotot választunk, megértjük a mibenlétét, onnan látva s megfigyelve jelen önmagunkat is, majd e gondolatkörből visszatérve, könnyeden és tudatosan azzá alakítjuk magunkat és a változás során épp odaérünk, az út ilyenkor csak a változás megélésének eszköze.
A pályák közt a vezérlő tudat jellege és mikéntje dönt, minthogy a cél kitűzésének mellékhatása, a minden helyett csupán egyvalamire figyelés. Bármely közös célú társadalmi halmaznál, melynek létszáma > nulla.
