awaken

Semmiség az emberiségnek, de puncirepesztő óriáslépés lehetett valami hajnali nőstény buszraszállónak, ha így hagyta el e pár talp- és bokavédőt. (nem hinném, hogy hirtelen egy hatod g-re csökkent a Föld vonzalma őfelé s ugrálva pottyantotta maga alá 1-1 lábbelijét…

érdemes-e bemenni, vagy -kivételesen- higgyem el amit a cégér állít? (érdekessége, hogy az éttermecske előtt hónapokon át járdafelbontás és útjavítás volt, azaz...)

néhol sushi, van ahol gulasch, náluk Kula... (Kulabácsi -szinkronos south park- törzsvendég lehet...)

Sziréna, értelem szerűen egy zajos-hangos olasz étterem neve... (noha alapból a sirena halseggű lányt jelent, avagy titkárnőalkatút passzos flitteres kisestélyiben?)

Attól eltekintve, hogy az utcában valszeg én voltam az egyetlen utas, -mint ki meló után bealudva hirtelen ébredt az egyiken- London ezekkel a -legutóbb- kényelmetlenre s veszélyesre újratervezett buszaival néha vörösebb mint Moszkva valaha is volt az állami kapitalizmus, az…

Ötlete csak annak van aki gondolkodik, vagy legalább asszociál, mint a legegyszerűbb hasonlóságkeresést megélő elme s ki tudna egyszerűbb lenni mint egy ösztönlénnyé vedlett kit az este ittassá vedelt?! A kapcsolódó tényezőktől és mellékhatásoktól eltekintve: MŰKÖDIK :D…

kisebb bejegyzéssorozatként londoni fotószemezgetés következik, ezzel nagyjából el is árultam, hogy hol koptatom napjaim sorskerekének abroncsát s könyveket töltene meg a kalandos útnak a menetszele is ahogy a mába értem az előbbi bejegyzés óta, az élet legszélsőségesebb…