kb 2 éve 1 nagyanya, kb 2 hónapja 1 nagyapa, mindkettő valahol 100 év, mifelénk ez még viszonylag fiatal a lehetőségekhez képest, éltek döntéseik s tanulandóik-értendőik mentén. Ma egy unokaöcsi 0 évvel.
Minthogy tesómat tekintem egyetlen rokonomnak s örültem korábbi örömének,
amin most átment az benn nekem is fáj.
Néhány naponta felhívom, ma is, mondta hogy éjjel meghalt a fia, érzelmileg még nem gyászol, előbb felkel s teszi amit kell, adtam neki elég erőt rég, engem picit sokkolt a hirtelen, mivel nem sokakhoz kötődöm érzelmileg, akikhez igen, azokhoz közvetlen... talán valami ESP,... asszem magyarázza az éjen át csapongó felkavart kiáltásszerű álomsorozatot is ami most belekavarodott az alvós-gondolkodásomba-érzékeléseimbe-állandó kapcsolódásomba a nagyhoz a hídon túl, s csak okkal üzen, ( ezt a metakommunikációt éberen is észlelem ha az adó eléggé "monokróm" jelet ad, most épp alvás közben ért, nálam az részben tudatosan használt a testi pihenés közben, megjegyzendő hogy kb 3 hónapja kezdtem újra aludni, eleinte csak pár naponta voltam képes belemerülni, mostanság naponta alszom ) ...miközben ő ugyanakkor mindenen átment.
most picit nehezebb
